KÉSZPÉNZÁRAMLÁS - CASH FLOW

A készpénzáramlás a pénznek a cégbe és a cégből történő mozgása. Tulajdonképpen arra vonatkozik,  ahogyan beérkezik és távozik a pénz, a cégünk vagy általában egy vállalkozás bevételei és kiadásai  formájában.   Egyesek azt mondják, hogy a készpénzáramlás a király, mert a készpénzkészletre, a rendelkezésre álló  pénzre vonatkozik. Azt mondják, hogy a készpénzkészlet, a készpénz, a rendelkezésetekre álló pénz döntési  hatalmat biztosít. Azt a hatalmat, hogy megvásároljátok-e vagy sem a vállalkozásotoknak szükséges  dolgokat, tárgyakat. A készpénzáramlás megközelítése szerint a pénz a vér a vállalkozásotokban. 
A készpénzáramlás lehet pozitív – ez azt jelenti, hogy a bevételek nagyobbak, mint a kiadások.
A készpénzáramlás lehet negatív – a kiadásaink, egy vállalkozás, egy cég kiadásai egy időszakon belül nagyobbak, mint a  bevételek.

Példa készpénzáramlásra

Ha rendelkezésre áll a jövedelemre és a ráfordításra vonatkozó információ, akkor meghatározhatjuk a vállalat státusát egy időszakon belül, például havonta, negyedévente, félévente vagy évente. Vagyis a cash flow-k révén ismerjük meg a társaság likviditására vonatkozó adatokat, annak érdekében, hogy a lehető legjobb döntést hozhassuk meg a pénzügyi jövőre vonatkozóan.

 

A cash flow-k nem használják a “profit” vagy “veszteség” kifejezéseket.

 

A pénzforgalom elkészítéséhez el kell készíteni egy táblázatot, amelybe az értékelni kívánt időszakokra vagy hónapokra vonatkozó oszlopok vannak elhelyezve, és a sorokba helyezni a pénzbeáramlást és -kiáramlást , például a bérek, adók, eladások között.

Hibák, amelyek befolyásolhatják a készpénzáramlást

  • irreális módon becsüljük meg a jövedelmet; 
  • olyan költségeket vállalunk, amelyek meghaladják a jövedelmeket és nincs miből  finanszíroznunk ezeket a költségeket; 
  • az ügyfelektől nagyon hosszú fizetési határidőket fogadunk el, nem 30-45 napot, hanem 60-90  napot;  
  • nem tervezzük meg a cash flowt, azaz nem foglalkozunk azzal az év elején vagy hathavonta,  félévente, hogy hány számlánk van, hány szerződésünk van, miben állapodtunk meg az  ügyfeleinkkel és a szállítókkal, hogyan kell fizessünk és mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ne  legyünk fizetésképtelenek.