EGYÉNI VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELE
Az egyéni vállalkozás számvitelét, bevallások és egyéb adókötelezettségek teljesítését indokolt szakemberre bízni, ettől függetlenül - ha nagy vonalakban is - de a vállalkozónak is tisztában kell lennie a számviteli szabályokkal.
A törvényi előírások az egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettségként határozzák meg a számvitelt, vagyis időrendben, folyamatosan nyílván kell tartani és rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. A számviteli és bizonylati szabályokat az SZJA törvény szabályozza.
Az egyszeres számviteli követelményeknek akkor felel meg a vállalkozó, ha a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv mellett részletező nyilvántartásokat is vezet. Így pl. kötelező a tárgyi eszköz nyilvántartás, ha akár csak egy tárgyi eszközzel is rendelkezik.
Az alapnyilvántartást (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv) nem kell az adóhatósággal hitelesítetni, ezért mind a papíralapú, mind a számítógép alapú nyilvántartás megfelel.
Mint a fenti követelményekből látható, az egyéni vállalkozás esetében is – függetlenül attól, hogy nem kettős számvitelre kötelezett – jó ha erre szakosodott könyvelő vagy könyvelő iroda végzi a vállalkozás könyvelését, adó bevallásai elkészítését.
Az egyéni vállalkozók könyvvezetési feladatai
(Nyilvántartásokra vonatkozó szabályok)
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás magában foglalja a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokra vonatkozó előírásokat is.
Az egyéni vállalkozókkal – és tegyük hozzá, hogy az adószámos magánszemélyekkel – kapcsolatos könyvvezetési szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) tartalmazza.
Az Szja tv. 5. számú melléklete mutatja be az alapnyilvántartásokkal kapcsolatos részletes előírásokat, melyek szerint mind a magánszemélyek, mind pedig az egyéni vállalkozók körében az alábbi alapnyilvántartásokat különböztetjük meg:
- bevételi nyilvántartás
- bevételi és költségnyilvántartás
- pénztárkönyv és
- naplófőkönyv
- őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (ez jelen témánk alapján nem releváns)
A törvényben megtaláljuk a nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletszabályokat, ám a közérhetőség miatt elmondható, hogy:
- a bevételi nyilvántartás vezetését az választhatja, aki nem számol el levonható általános forgalmi adót és költséget sem;
- aki költséget figyelembe vesz, ám levonható áfát nem számol el, az már minimum bevételi és költség-elszámolás vezetésére köteles;
- az áfa fizetésre és/vagy levonásra kötelezett illetve jogosult személy minimum pénztárkönyvet köteles vezetni és végül: a naplófőkönyv vezetését pedig bárki választhatja.